Új időszámítás indult a reklámok piacán

Nem csupán az iskolákban kezdődött meg az új tanév, új ismeretanyagot kell elsajátítaniuk a reklámozóknak is, hiszen szeptembertől Magyarországon is érvényesül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló uniós irányelv alapján kialakított szabályozás.Az uniós irányelv átültetését megvalósító új joganyag a fogyasztók tájékoztatását, a torzítatlan fogyasztói döntéshozatalt és a vásárlás szabadságát erősíti. A fogyasztó érdekeit középpontba állító célok megvalósításához rendkívül összetett értékelési szempontok és bonyolult hatásköri szabályok között vezet az út, amelyeken a reklámozók esetenként igen nehezen tudnak eligazodni. Az új reklámszabályozás a reklámtevékenység minden formáját érinti, hiszen megújult a reklámtörvény, átalakult a versenyjogi fogyasztóvédelem szabályrendszere, és új elemeket hozott be a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény is. E jogszabály többlépcsős értékelési rendszerben közelíti meg a fogyasztók tájékoztatásának tartalmi kérdéseit, valamint az ehhez kapcsolódó magatartási elvárásokat. Általában véve is tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatni, ám nem könnyű megítélni, hogy mikor hiányzik a megfelelő szakmai gondosság, az elvárható szakismeret, és mikor torzulhat ezzel összefüggésben a fogyasztók döntése.

Megtévesztés

Az értékelés második szintjén már valamivel megfoghatóbb szabályokat tartalmaz a törvény. Ennek alapján például megtévesztő lehet, ha a kereskedelmi kommunikáció valótlan információt vagy valós információt megtévesztő módon közöl. Bajba kerülhet a vállalkozás akkor is, ha a fogyasztó megfontolt döntéséhez szükséges jelentős információt elhallgat, vagy azt elferdítve, értelmezhetetlen formában közli. A fentieken túl agresszívnek minősülhet valamely értékesítési forma, ha pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással korlátozza a fogyasztót a szabad választásban, és olyan döntésre készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg. A harmadik szinten "reklámozási feketelistát" találunk. Ezeket a jogszabály melléklete tartalmazza, és minden külön mérlegelés nélkül tisztességtelennek minősülnek. Ilyen magatartás például a minőségi jelzés, bizalmi jegy vagy hasonló megkülönböztető jelzés jogosulatlan feltüntetése, a fogyasztó "zaklatása", valamint az úgynevezett csalogató reklám is.

Három hatóság is vizsgálódhat

Az új szabályozás jól érzékelhetően törekszik a fogyasztóvédelmi hatósági jogalkalmazás eddig meglehetősen széttöredezett területének összefogására. Ennek megfelelően az eljáró hatóságok fokozottabb együttműködésre kötelesek, és eljárásaikról egymást kölcsönösen értesítik. "A vállalkozásokat az új fogyasztóvédelmi szabályozás érvényesítése során három hatóság vizsgálja majd. Általános hatáskörben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el, míg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ágazati alapon meghatározott hatáskörrel jelenik meg, vagyis akkor jogosult eljárni, ha a kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevékenységével Contact Usos, amely felügyeleti körébe tartozik. Végül a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartoznak ágazattól függetlenül - szűk kivétellel - mindazon ügyek, amelyek a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmasak" - világított rá Firniksz Judit, a Réti, Antall és Madl Landwell Ügyvédi Iroda munkatársa. További jelentős kérdés, hogy az új jogszabály azonos tartalmú szabályainak megsértése esetén az egyes eljáró hatóságok szankcionálási, bírságkiszabási szempontrendszere hogyan alakul.

Súlyos büntetések

A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által a 2007-ben kirótt bírságok 54,6 százaléka, összesen 1,28 milliárd forint a fogyasztói döntések sérelméhez vezető piaci magatartásokkal volt Contact Usos. 2008 júniusáig a versenytanácsi elmarasztaló döntések szinte kizárólag e tárgykörben születtek, ennek alapján az első félévben összesen 540 millió forint bírságot szabtak ki. Az irányelv átültetése nyomán az anyagi jogi szabályok változásával párhuzamosan a jogalkalmazás hatósági rendszere is átalakult. A megújult hatósági rendszerben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is jelentős szerepet kap. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartásokkal szemben a GVH mellett a két másik hatóság is hathatós fellépést fog tanúsítani. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiszabható bírság mértéke a legsúlyosabb jogsértések esetében akár kétmilliárd forintig is terjedhet. A GVH által kiszabható bírság maximuma továbbra is a jogsértő vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet. Nem babra megy tehát a játék, és minden vállalkozás érintett benne, hiszen a termék vagy szolgáltatás értékesítésének elengedhetetlen eszköze a reklámozás, a fogyasztók meggyőzése.